1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. <felsorolásban:> és. hinta, homokozó meg mászóka van a játszótéren. | <összeadásban.> öt meg öt (az) tíz. | <kapcsolatos m-ok között.> fúj a szél, meg az eső is esik. | <toldásszerűen haszn. m-rész v. m kapcsolására:> továbbá. vett cukrot, sót, no meg csokit a gyereknek.

2. <megismételt szavak között, fokozás kif-ére.> ▸ ezer meg ezer ▸ újra meg újra

3. <a pontos megnevezést, ill. szó szerinti elmondást helyettesítő kif-ekben.> ekkor meg ekkor.

4. (a m-ban a második helyen) <ellentét kif-ére:> pedig. ez piros, az meg sárga.

5. <érzelmileg színezett m-ban.> hát te meg hogy kerülsz ide?; ez meg mi?

[↔meg² ]

1. ritk hátrafelé, vissza. megfordul. | magához, magának. meghív, megtart [valamit magának].

2. <mozzanatos, ill. nem tartós cselekvés, történés kif-ére.> meghúz, megborzong.

3. <a cselekvés, történés elkezdődésének kif-ére.> megindul, megszeret.

4. <a cselekvés, történés befejeződésének kif-ére.> megöregszik. | <a cselekvés, történés részleges befejeződésének kif-ére.> megkopik.

5. <a cselekvés, történés eredményes befejeződésének kif-ére.> megkeres, megmenekül.

6. <egyszeri cselekvés, történés kif-ére.> megjelöl, megkér.

7. ritk <a cselekvés, történés nagy fokának kif-ére.> megnyaggat, megszenved.

8. ritk <annak kif-ére, hogy valaki, valami valamilyen helyzetben, állapotban tud maradni.> megáll [a bicska a fában]; megül [egy helyen].

9. <konkrét jelentésű ige átvitté, elvonttá változtatására.> meghurcol, megvisel.

10. <egyéb jelentésmódosító szerepben.> meglép, megszól.

11. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> meg-megáll.

[↔mögé ]

1. fölfelé mozgat. a halász lassan emeli a hálót. | magasabb helyre, helyzetbe juttat. ▸ emeli poharát valakire, valamire | (t. n.) ját (osztás előtt a kártyacsomag egy részét) fölveszi, és alulra teszi. | (t. n. is ) sp (labdát) ívelő mozdulattal vhova juttat. a hálóba emel. | valamit valaminek az elvégzésére a magasba emel. esküre emeli a kezét; ▸ kezet, botot emel valakire | vál vhol magasabban levőre irányít valamit. távcsövét a holdra emeli. | ts ▸ valamennyit emel valamin

2. magasabbá tesz. emeli a víz szintjét. | sajtó növel, nagyobb számúvá, fokúvá, mértékűvé tesz. emeli a fizetést, a létszámot. | magasabb rendűvé, rangúvá tesz. ezredesi rangra emelték; emeli a színvonalat.

3. ▸ érvényre törvényerőre emel

4. <építményt> épít, állít. tornyot emel; szobrot emel valakinek, valaminek.

5. <kif-ekben:> nyilvánít, bejelent. vádat emel; ▸ szót emel valaki, valami mellett ellen, valakinek, valaminek az érdekében

[?fgr tőből]

1. merevebb tartású anyagból készített (karimás) fejfedő. nyúlszőr kalap; női kalap; ▸ megemeli a kalapját ▸ nagy kalappal köszön ▸ leemeli a kalapját kalapot emel valaki, valami előtt ▸ le a kalapot le a kalappal előtte

2. valaminek korong- v. ernyőszerű felső része. a gomba kalapja.

3. (jelzőként) annyi, amennyi egy kalapba fér. egy kalap dió; ▸ egy nagy kalap pénz ▸ egy kalap alá vesz von ▸ nem tűzi a kalapja mellé ▸ a kalapja mellé tűzheti ▸ az asszony viseli a kalapot ▸ megeszem a kalapom, ha ▸ egy kalap szart sem ér

[←kalapos süveg ‘széles karimájú süveg’<?~ ném ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].